Átalakítás newton/nano milliméter erre: dinek/négyszögcentiméter
átalakításához kérjük, adja meg az értékeket az alábbiakban newton/nano milliméter [N/mm^2] erre: dinek/négyszögcentiméter [dyn/cm^2], vagy Átalakítás dinek/négyszögcentiméter erre: newton/nano milliméter.
Hogyan lehet átalakítani Newton/nano Milliméter erre: Dinek/négyszögcentiméter
1 N/mm^2 = 10000000 dyn/cm^2
Példa: átalakít 15 N/mm^2 erre: dyn/cm^2:
15 N/mm^2 = 15 × 10000000 dyn/cm^2 = 150000000 dyn/cm^2
Newton/nano Milliméter erre: Dinek/négyszögcentiméter Átalakítási táblázat
| newton/nano milliméter | dinek/négyszögcentiméter |
|---|
Newton/nano Milliméter
Newton négyzetmilliméterenként (N/mm²) nyomás vagy feszültség egysége, amely egy newton erő alkalmazását jelenti egy négyzetmilliméteres területen.
Történet/Keletkezés
Az egység a SI alapegységéből, a newtonból származik erőként, és a milliméterből, mint terület egységből, amelyet mérnöki és anyagtudományi területeken használnak a feszültség és nyomás mérésére. Az SI rendszer bevezetése óta használják, különösen olyan területeken, ahol magas nyomások pontos mérésére van szükség.
Jelenlegi használat
A N/mm²-t széles körben alkalmazzák mérnöki, anyagtudományi és építőipari területeken az anyagok szilárdságának, feszültségének és nyomásának megadására, különösen olyan esetekben, ahol nagy pontosság szükséges, például szakítószilárdság és nyomásértékek meghatározásánál.
Dinek/négyszögcentiméter
Egy dinek négyzetcentiméterenként (dyn/cm^2) nyomás egysége, amely egy dinek erő alkalmazását jelenti egy négyzetcentiméteres területen.
Történet/Keletkezés
A dinek a nyomás egysége a centiméter-gramm-sekundum (CGS) rendszerben, amelyet a 19. században vezettek be. A dyn/cm^2-t elsősorban fizikában és mérnöki tudományokban használták a nyomás mérésére a CGS egységekben, mielőtt az SI rendszer széles körben elfogadottá vált.
Jelenlegi használat
Ma a dyn/cm^2-t ritkán használják a tudományos kontextusokon kívül; a nyomást inkább pascalokban (Pa) fejezik ki az SI rendszerben. Ugyanakkor bizonyos területeken, például asztrofizikában és plazmafizikában továbbra is releváns, ahol még mindig alkalmazzák a CGS egységeket.