Általános Átalakítók

Hogyan működnek ezek az átváltók

Minden átváltó először egy közös alapegységre váltja az értéket, majd abból az Ön által kért egységre. A hosszúság a méteren, a tömeg a kilogrammon keresztül számolódik, és így tovább. Ez a kétlépcsős módszer teszi lehetővé, hogy bármely kategórián belüli egység bármely másikra átváltható legyen anélkül, hogy minden lehetséges pároshoz külön tényező kellene.

Adjon meg egy számot, válassza ki, melyik egységből szeretne átváltani és melyikbe, az eredmény pedig azonnal megjelenik. Minden oldalon látható az alkalmazott szorzó és a leggyakoribb értékek táblázata is, így Ön maga is ellenőrizheti a számítást, vagy használhatja a táblázatot számológép nélkül.

Metrikus, angolszász és amerikai szokásos egységek

A világ nagy része metrikus egységeket használ, ahol minden lépés tízes szorzó: egy kilométer 1 000 méter, egy centiméter a méter századrésze. Az angolszász és amerikai szokásos rendszerek régebbi angol mértékekből alakultak ki, és szabálytalan lépéseket használnak, például 12 hüvelyk egy láb, 5 280 láb egy mérföld.

A két rendszer sokszor nehezen összeegyeztethető. Egy amerikai gallon körülbelül 3,785 liter, míg egy angol (imperial) gallon körülbelül 4,546 liter, vagyis az angol gallon mintegy 20%-kal nagyobb. Az amerikai és az angol folyadékuncia is kissé eltér. Ha egy egységnek többféle meghatározása létezik, az átváltó feltünteti, melyiket használja, így egy recept, egy üzemanyag-fogyasztás vagy egy szállítási tömeg valóban a szükséges egységben jelenik meg.

Pontosság és kerekítés

Néhány átváltás definíció szerint pontos. Egy hüvelyk pontosan 2,54 centiméter, egy font pontosan 0,45359237 kilogramm, mert ezeket az értékeket megállapodás rögzíti. Más átváltások, például fok és radián között, irracionális számot tartalmaznak, így csak közelítőleg adhatók meg.

Az eredmények annyi tizedesjegyig jelennek meg, amennyi a mindennapi és a legtöbb szakmai felhasználáshoz elegendő. Ha munkájában meghatározott tűréshatár szükséges, a végén kerekítsen, ne közben: ha köztes értéket kerekít, majd újra átvált, az a leggyakoribb forrása a kis hibáknak a számításban.

A hőmérséklet kivétel

Szinte minden átváltás itt egyszerű szorzás, de a hőmérséklet nem ilyen. A Celsius, Fahrenheit és Kelvin skálák eltérő nullponttal rendelkeznek, így átváltásukhoz nemcsak szorzás, hanem eltolás is szükséges: Fahrenheitből Celsiusba először 32-t kell levonni, majd megszorozni 5/9-del. Ezért nem duplázódik meg egy hőmérséklet értéke egyik skáláról a másikra, és ezért különbözik a hőmérséklet-különbségek átváltása a hőmérséklet-értékekétől.